A Feltámadási jelvényt immár 8. éve 30-50 km-enként váltva egymást, stafétaszerűen viszik a települések küldöttei, ami 3 irányban körülbelül 3000 km-es utat tesz meg. Az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét fele a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára, Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje – írja Gál Péter főszervező a Feltámadási menet meghívó levelében. A zarándoklat pünkösdkor ér véget, amikor a csíkiak, a kalotaszegiek, és a temesváriak felviszik a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló ünnepi nagymisére. Ott találkoznak, és összeérintésükkel a három kereszt jelképesen ismét egy szimbólumot alkot. Akkor a csíksomlyói közösség leviszi a plébániatemplomba őket a csángó misére, ahol megőrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig visszatérnek balatoni kiindulási helyükre.