Egy-egy fejezet nemcsak a szerző véleményét írja le, hanem különböző forrásokból, fennmaradt iratokból idéz, más kutatók, történészek nézeteit, megállapításait is ismerteti. A könyv a magyarok kalandozó hadjárataival kezdődik, s a 20. század történéseivel, az utolsó magyar király koronázásával és 1956 eseményeivel zárul.
    Foglakozik többek között a 907-es pozsonyi csatával, és szerepével a magyarság Kárpát-medencében való letelepülésében. Az egyes történelmi személyiségeket, mint Dózsa Györgyöt, Dobó Istvánt, Báthory Erzsébetet, Esterházy Pál herceget új megvilágításba helyezi.
    Számos érdekes, kevésbé ismert tényről is beszámol, például ki és miért akart merényletet elkövetni az 1848-49-es szabadságharc leverése után néhány évvel Ferenc József császár ellen, hogyan lett a stockholmi a történeti múzeumban az 1. számú leltári számú tárgya Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyetartója, mit keresett Drakula Visegrádon és Pesten, milyen szerepe volt egy angol újságírónak Trianonban? 
    A Németországban született író már korábbi munkáiban is foglalkozott a magyar történelem rejtélyeivel, például a Régi magyar családok – mai sorsok, Magyar titkok nyomában és Rejtélyek a magyar múltból című könyveiben.