U Budai János kiemelte, ritkán fordul elő, hogy két különböző vallási felekezet elhivatott lelkésze a nyilvánosság előtt beszélgessen egymással. A teremben lévő körasztalra a református lelkész jelképként két eredeti nyelven írott Bibliát, egy héber Ószövetséget és egy görög Újszövetséget helyezett, elmondta az ószövetség megegyezik keresztényeknél és a zsidóknál.  Árvavölgyi Béla először a zsidók imádkozási szokásairól kérdezte Róna Tamás rabbit.
Róna Tamás beszédét az ószövetség történeteivel gazdagította. Többek között mesélt Ábrahámról, Izsákról, valamin annak fiairól Ézsauról és Jákobról. Az elsőszülöttségi jog eladásáról, arról hogyan vált szét a zsidó- és az iszlámvallás. Kitért arra, egy-kétszáz évvel ezelőtt több irányzatra tagolódott a zsidó vallás, hogy imádságuk nyelve a héber, bár vannak magyar nyelven is fohászaik. Elmondta, bár Magyarország éghajlata mérséklet a szegedi zsinagóga környéke mediterrán égövnek számít.
Róna Tamás és Árvavölgyi Béla az ima nyelvén kívül kitértek tóra és a biblia értelmezésére. A református lelkipásztor után a hallgatóság is feltehette kérdéseit a rabbinak, ahol szóba került többek között a válás a gyerekvállalás a számok jelentése a zsidó vallásban, illetve hogy egyre növekszik azon zsidók száma, akik hisznek a messiásban. Ekkor kapott szót Vajda János a Magyar Izraeli Baráti társaság Szentendre-Dunakanyari Egyesületének képviselője. Kérdéseit azonban nem a rabbihoz, hanem a tahitótfalui közönség felé intézte, akik között a reformátusok mellett más helyi felekezetek tagjai is ültek. Vajda János arra kereste a választ, hogy emlékeznek –e még a helyiek a Tahitótfaluban élő zsidókra, akiket 1944-ben a szentendrei gettóba hurcoltak. A jelenlévők közül többen említették a zsinagógát és a Pócsmegyer felé vezető út mellett a zsidó temetőt, amelyet nemrégiben fel is újítottak. Ezt követően Vajda János elmondta indítványozni szeretné, hogy hozzanak létre Tahitótfaluban egy emlékhelyet, ahol a közel 100 évig a településen élt zsidó családokról megemlékeznek.
Az ünnepi összejövetelen a gyülekezet tagjai bibliai igéket olvastak fel. A szomszéd teremben pedig Kósa Klára keramikus és Simon Ilona könyvtervező grafikus kiállítását is megtekinthette a közönség. A keresztény-zsidó párbeszéd a református gyülekezet kórusának énekével zárult.