Az iskola épülete a Duna-parton állhatott. 1855-ös adatok szerint a szobi iskolába ekkor 99 tanuló járt, 56 fiú és 43 lány, a kántortanítót Kolozsvári Jánosnak hívták. A 19-20. század fordulóján, a településen több iskolafenntartó volt. Az összeírások 402 tanköteles diákot említenek ebből a korból – mondta dr. Koczó József. A szobi népiskolát 1872-ben Luczenbacher Pál alapította és szerelte fel 8000 forintos összegből. Az intézményt 1880-tól 44 éven át Lacsnyi István vezette. Ez az iskola még ma is áll, jelenleg gondozási központ működik benne. Mivel a népiskolába csak fiúk járhattak, Luczenbacher Pál egy leányinternátust is alapított Lujza Leányiskola néven, 60000 forintos adományból. Ebben az intézményben az internátus mellett két osztály, színházterem és könyvtár is működött. Helyszűke miatt 1890-ben óvodával és két újabb tanteremmel bővítették. Szobon a századfordulón 157 fiú és 209 lány járt valamelyik iskolába, a demográfiai csúcsot mégis a két világháború között érte el a tanulók létszáma – zárta előadását dr. Koczó József helytörténész.